Globalizáció A nemzetközi nagytőke gazdasági érdekeinek, valamint az
amerikai birodalmi nacionalizmus és kulturális expanzió steril
elnevezése. Ismert öngyarmatosító panel a „meglelni helyünket ebben a
globalizált világunkban”, mely jobbára a lokális kultúra és identitás
feladását, s vele a nemzetközi nagytőkének és/vagy a
centrumországoknak való gazdasági-kulturális-politikai alárendelődést
fedi, s mint ilyet, voltaképpen „kapitalista internacionalizmus”
névvel is lehetne illetni.
Hozzászólások
globalizáció pro és kontra
A britek kezdték, de eleinte leginkább csak saját gyarmatba mehetett a tőke. Az USA szuperhatalommá válása alatt/miatt vált globálissá - a nyugati világrészen - a tőke szabad áramlása. Probléma, hogy ezzel az ember/munkavállaló mobilitása - ez még az EU-ban is igaz - nem veheti fel a versenyt. Másrészt ha - gazdasági érdekből - megpróbálja, veszt a pénzzel kevéssé mérhető értékekből (család, kultúra, identitás, közösség, érdekérvényesítő képesség), vagyis rosszul jár. Másrészt a globalizáció a tőkekoncentráció folytán technikai vívmányokat hoz időben előre, s legalább elvi lehetőséget ad ezek igénybe vételére. Rekontra: a negatív környezeti externáliák kockázata is globális, így egyszercsak mind kihalhatunk…
Talán elképzelhető a globalizáció előnyeinek megőrzése a hátrányok kivédése mellett, de ehhez jól informált, okosan választó tömegek kellenek, meg nem korrumpálható politikusok vagy részvételibb demokrácia. Pl. a környezeti és társadalmi „mellékhatások” rendszerezése, számbavétele, internalizálása minden országban egyszerre, koordináltan, hogy a verseny tisztasága ne sérüljön (tovább), ill. a tőkével szembeni szigorúságot a tőke ne torolhassa meg…
Sosem értettem, miért lenne a kultúra veszélyben. Meg egyes kultúrák miért fenyegetnek másokat (egyesek szerint). Pont ma, amikor azt a kultúrát fogyasztod, amelyiket csak akarod. Ja, ha olyan hülye vagy, hogy van tévéd…magánügy.
Nos, a globális taxációs csalások prohibícióját túldiffikultá tenné a taxációs ráták szignifikális destrukciója!
nana!
csak usás globalizáció van? mi annak a befolyásában vagyunk, de ne legyünk ennyire korlátoltak! vannak akik pl. a kínai glob-tól szenvednek és nonszensz módon többek között kínában! mivel elég heterogén volt kína, de már nem annyira.
Pontosabban anglo-amerikai
Kína máig az anglo-amerikai „globalizáció” motorja, Indiával együtt, de a folyamat valóban bonyolultabb, mert az ázsiai térségbe került át a globalizáció súlypontja és mára legalább annyira indo-sinizációt jelent mint amerikanizációt.
van kínai, "anglo-amerikai"
van kínai, anglo amerikai mainstream, de van-e indiai? hiszen a közös nyelvük az angol, a kultúrájuk tagoltabb mint az egész világ! mik a meghatározói egy india glob-nak?